Ha eddig nem ismertétek a hokkaido tököt, ez a tökéletes alkalom, hogy kipróbáljátok. Kicsit időigényes, de egyáltalán nem bonyolult recept ez, olyan igazi őszi fogás, mikor a sütő melege és a belőle kiszálló illat belengi az egész lakást.

Még mindig füge, és még mindig sütve. Gyönyörű, és nagyon finom, egyszerűen imádom. Ez is egy nagyon egyszerű recept,  alig pár hozzávalóból áll össze. Előételnek, vendégvárónak tökéletes, persze akkor, ha a vendégek szeretik  a fügét. Szerintem magában is nagyon finom, de ropogós pirítóson tálalva talán még jobb.

A paradicsom a kedvenc zöldségem, ezért minden évben megsiratom a szezon végét. Szerencsére sokáig szép napsütéses és meleg volt a szeptember, így még most is érett ez a piros-sárga csoda, de lassan ennek is vége lesz. Az utolsó igazán édes - bár már kicsit puhább - szemekből ezt a gyönyörű francia pitét, galette-et sütöttem, amihez már kicsit az őszi hangulatban spenótos-póréhagymás töltelék is készült.

Eddig leginkább mikróban mixelt zabkását készítettem, mert azt gondoltam, ez az étel melegen az igazi, és így a legegyszerűbb és leggyorsabb elkészíteni. Mivel kísérletezős típus vagyok, eljött az ideje a másnapos, angolul overnight oats névre hallgató, hidegen áztatott verziónak is. Ha már ősz van (bár ezt a hőmérséklet még nem tudja), akkor pedig elsőként az egyik kedvenc őszi gyümölcsömmel próbáltam ki: fügével.

Még mindig gyönyörű az idő, ezért hoztam Nektek még egy fagyi receptet. Már az ősz felé kacsingatva, ezúttal szilvával. Ez adja a fagyi alapját, készült mellé szilvaszósz, és még a tetejére szórt ropogós granolába is csempésztem az aszalt verzióból. Igazi nyárbúcsúztató édesség.

Ígértem, hogy a tegnapi fagyis recept mellé hozok egy hozzápasszoló sütit is. Ez a szuper finom fordított körtetorta az. Édes karamelles körte az alján és levegős leveles tészta a tetején, pontosabban fordítva, végül az alja lesz a teteje… Akármilyen irányban is, remekül passzol hozzá - szeletenként - egy gombóc vaníliafagyi.

Úgy egy hete eszméltem fel, hogy ezen a nyáron nem készítettem fagylaltot, sem géppel, sem egyszerűen formában kifagyasztható jégkrém formájában. Szerencsére még mindig elég meleg és napfényes az idő ahhoz, hogy kedvet kapjunk egy-két (három) gombóchoz. Végülis ki határozza meg, hogy milyen évszakban is lehet fagyit enni?! Remélem elnézitek nekem, hogy nálam most a szeptember lett/lesz a fagylalt hónapja.

Szeptember első napja stílusosan őszi idővel érkezett, én pedig azonnal valami ehhez illő fogást szerettem volna készíteni. Már régóta szemezek a sült szőlő gondolatával, eljött az ideje, hogy ki is próbáljam. Pár perc előkészület, tíz a sütőben, és még pár, amíg összeállítja az ember, összesen kb. 20 perc alatt az egésszel meg lehet lenni. Egyszerű, mégis különleges kis szendvics, ami lehet könnyű vacsora, vagy tökéletes borkorcsolya… :)

Rohamtempóban közeledik az ősz, de ezt egyelőre nem vagyok hajlandó elfogadni… Úgyhogy az illúzió fenntartása érdekében jöhet még mindenféle nyári finomság; mint például ezek a dinnyés nyársak. Ez nem igazán recept, inkább csak egy tálalási ötlet, hogy megmutassam, egy kis plusz időráfordítással és egy jópofa megoldással mennyire fel lehet dobni egy ételt. Külön-külön is kipakolhatnánk a hozzávalókat, akkor is szuper lenne, de ebben a formában akár egy partyn is simán megállja a helyét, ha valami különlegesebbet szeretnénk szervírozni a vendégeinknek.

Nem ez volt életem legjobb időszaka, leginkább ezzel az idézettel tudnám jellemezni: “Ma egész jól indult a napom...aztán felkeltem.” Na nekem ez volt az augusztus: az első pár nap, a szülinapom még szuper hónapot ígért, aztán minden elromlott. Igaz, már az elmúlt hónapokban sem voltam túl aktív itt a blogon, a főzés és a fotózás iránti lelkesedésem is rohamosan csökkent, ami máskor boldoggá tett, sajnos nem tudott kikapcsolni, feltölteni.

Most viszont beiratkoztam egy online fotós tanfolyamra Szöllősi Kiss Orsihoz, ami kifejezetten telefonos fényképezéshez ad tanácsokat, pár napja végre megnéztem a tananyagokat is. Most még zsong a fejem a sok infótól, de nagy löketet adott. Újra lelkesen álltam neki ételeket összeállítani, sütni, komponálni, beállításokat nézegetni, fotózni. Végre újra érzem, amit korábban, hogy finomakat sütni, főzni, szépen tálalni, milyen jó érzés! Most erősen kapaszkodom ebbe a lelkesedésbe, hogy ne hagyjon el újra. Az örömködés egyik első szereplője ez a brownie lett. :)