Gyors vacsora ötletet kerestem, nem akartam nagy főzőcskézést csapni. Végig pásztázva a hűtő és a kamra tartalmát jutott eszembe ez a kombináció. Láttam már korábban, hogy az avokádót gombával keverik, ami elsőre furán hangzott, de mozgatta annyira a fantáziámat, hogy kipróbáljam. Meglepő, de ütős páros!

Rabja vagyok ezeknek a színeknek. Az aranybarnára pirult ropogós csirke, mellette a fehér, narancs és lila színű édesburgonya, és mély mustársárga mártás, egyszerűen csodaszép kombináció. Csupán két hozzávalóra és a fűszerekre van szükség, a végeredmény pedig ízben és látványban is tuti siker.

Egyre jobban kezdek rákattanni a hummuszra. Már boltiban is fedeztem fel olyan verziót, ami jó alapanyagokból készült és finom is volt, és otthon is többször készítettem már. Utóbbi azért is jó,  mert sokféleképpen variálható, én is egyre több variációt próbálok ki. Nagyon jó vacsora lehet, vagy - ahogy most is - nagyon szépen tálalható vendégváró előétel.

Ahogy jön a hideg, egyre több levest eszem, és leginkább krémlevest. Tudom, ennél azért bőven nagyobb a repertoár, de ha valami gyors és egyszerű megoldás kell, ez lesz a befutó. Most a sült zöldségek után maradt fél zellerrel kellett kezdenem valamit, és mivel a főétel már amúgy is készen állt, adta magát, hogy levest főzzek belőle. 

Lassan indul be az ősz, alig esett, és novemberhez képest még mindig elég meleg van, ami egyrészt persze tök jó - mikor kinn császkál az ember a szabadban - másrészt azért, valljuk be, ez nem túl normális. Mindenesetre ősz van, az biztos, ezt legalább a zöldséges pultok kínálata jól mutatja. Ilyenkor ott is a az évszak színei tükröződnek, mély zöldek, narancssárgák, bordók… Oda vagyok ezekért a színekért nemcsak a természetben, a tányéron is.

Nemrég készítettem dióvajat, és nagyon jó tippeket kaptam Tőletek mi mindenre szoktátok, érdemes felhasználni. Ezúton is köszönöm! Sokat gondolkodtam én is, és akkor ugrott be, ki kéne próbálni bonbon alapként működik-e. 

Nemrég láttam egy gyönyörű képet egy nagyon-nagyon ínycsiklandozó körtés csokis sütiről, és ott helyben elhatároztam, hogy ezt én mindenképpen kipróbálom. Eddig még sose sütöttem olyan desszertet, amibe egészbe került a gyümölcs, és nagyon izgatta a fantáziámat, hogyan működik a dolog. Azt kell mondjam, egészen jól. 

Nagyon régóta szemezek a magból készített "vajakkal". Mivel a hétvégi diótörő hadművelet eredményeképpen közel egy kilót hoztam haza, így nyugodt szívvel vágtam bele a dióvaj kísérletbe.

Már korábban elkészültek ezek a gyönyörű tekercsek, csak most jutottam el odáig, hogy végre megírjam Nektek a receptet. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de nekem egy hűvös őszi hétvégére tökéletes program lehet a sütés. A kész tekercsekből lehet akár reggeli, kiránduláshoz vagy délutáni kávéhoz kísérő. 

Nálunk nagy kedvenc - igazi jollyjoker - filmnézős, vacsi-kísérős finomság, a ropogós grissini, ezért sokszor vettünk különböző bolti verziókat. Ebből jött tavaly az ötlet, hogy ki kéne végre próbálni a házi készítésűt. Átböngésztem egy csomó receptet, mert olyat szerettem volna, ami sokáig ropogós marad. Néhány kísérlet után végre megszületett a jó alaprecept. Karácsony előtt annyira elkapott a hév, hogy kitaláltam ezt adom majd ajándékba, így durva sorozatgyártásba kezdtem - nem túlzok, az egész lakást grissinik borították - készült egy csomóféle ízesítés. Azóta is többször sütöttem már, de eddig mindig fehér lisztből. A tönkölybúzával most barátkozom, gondoltam legyen ez a teszt recept. Örömmel jelentem: a teszt sikeresen zárult.