Ízek nyelvén

Ízek nyelvén

Első saját kovászos kenyereim

2022. március 23. - ízeknyelvén

Régen nem jelentkeztem... Hosszú lenne leírni mi minden történt ez idő alatt, de most nem is ez a lényeg. Újfent megpróbálok visszatérni a főzés, a fotózás és a blog életébe. Pontosabban próbálom visszahozni a főzést, a fotózást és a blogot az én életembe. Hiányzott.

Már egy pár hete (vagy inkább hónapja) némileg akaratos formában győzködöm magam, hogy lépjek túl a passzív nézelődő - instagram pörgető, csak olvasó és mások csodaképeire irigykedő - énemen, és csináljak már végre valamit én is. A barátaim is sokszor kérdezik mi a helyzet a bloggal, mindig mondtam, hogy nem akarom abbahagyni végleg, csak valahogy nem jön az ihlet, nem érzem most a csít... Végül motivációs célzattal elkezdtem újra nézni a fotótanfolyam anyagait, ez jó kiindulópont volt. Múlt héten végre festettem új fotóhátteret is, amihez kb. egy éve vettem meg a festékeket, ugyanezzel a "Na, majd hangulatba hozom magam!" szándékkal, de eddig mindig csak halogattam. Most bezzeg iszonyúan örülök, mert nagyon tetszik a végeredmény. Persze a végére elfogyott a festék, ezért szeretném mielőbb újra feltölteni a készletet, hogy ne veszítsem el a lendületet, szeretnék még pár jollyjoker saját hátteret. A tudásfelelevenítés megkezdődött, a háttér is készen állt, már csak valami jó fotóalany hiányzott. Az elmúlt pár hétben végre mi is láttunk vendégül barátokat, ez kezdte visszahozni a lelkesedésem, már hiányzott nagyon, hogy másoknak főzhessek, süthessek, készülhessek, tálalhassak. Ezeket már szívesen is fotóztam volna, de ilyenkor csak rohamléptekben és este tudok lőni pár képet, az meg nem az igazi.

Némi kacskaringós bevezető után el is érkeztem a mostani poszt témájához: a kovászos kenyérhez, pontosabban a kovászneveléshez, a dagasztáshoz, a formázáshoz, a hajtogatáshoz, a sütéshez, és persze a fotózáshoz, na meg a legjobb részéhez: az evéshez...Recept most még nem lesz, csak egy személyes élménybeszámoló és pár saját fotó. Remélem így is tetszik majd ez a bejegyzés!

kovaszos_kenyerek_2.jpeg

Mint már sok esetben, most is bebizonyosodott, hogy későn érő, illetve kivárós típus vagyok, vagy csak nem szeretek úszni az árral, mindig mindent máskor csinálok mint a környezetem. A kovászolás hangulata sem két éve csapott meg, amikor az első karantén idején mindenki belevágott a kovásznevelésbe és a kenyérsütésbe. Nem mondom, hogy nem sütöttem akkor, de csak egyszerűbb kelt tésztákat, ha pedig nem kaptam élesztőt, akkor szódabikarbónás ír kenyeret, mondjuk azt imádtam! Aztán tavaly ősszel valahogy elkezdett érdekelni ez a kovászdolog. Először a fotótanfolyamos csoportban láttam Jánosi Szabina képeit, utána kezdtem el követni a munkáját. A jó hangulatú fotók, a közvetlen hangnem, a kenyéren túlmutató kovászos receptek, egyre jobban meghozták a kedvem, hogy jobban beleássam magam ebbe a számomra teljesen új témába. Súgtam az angyalkáknak is, hogy mennyire megtetszett ez a dolog, így nagy örömömre a karácsonyfa alatt ott várt rám egy ajándék kupon Szabina egyik workshopjára, amit most vasárnap végre be is váltottam. Imádtam az egészet!

A workshop egyetlen számomra necces része a vasárnap reggel kilences kezdés volt, bevallom, borzasztóan nem vagyok koránkelő típus, főleg nem hétvégén... Rettegtem is, hogy elkésem. Persze úgy riadtam fel a verőfényes napsütésre, hogy jesszus, elaludtam, de persze még az ébresztő sem szólt, csak a tavasz próbált végre betörni az ablakon. Gyors zuhany, kávé, aztán kocsiba be és indulás. A helyszín barátságos, jó hangulatú: az Ételműhely gasztrostúdió, ahol Szabina már terülj-terülj asztalkával várt minket, kávé, tea, háziszörpök, saját keksz és grissini, mint később megtudtuk, persze ezek is kovásszal készültek. A 10 fős kiscsapatból volt aki nem először járt már itt workshopon, vagy akinek nem idegen a kovászolás, de én sem éreztem magam rosszul, pedig még teljesen új volt ez az egész világ. Szabina profi, teljeskörű tananyaggal készült, a 4 órába annyi elméleti és gyakorlati tudást szorítva be, amire csak lehetősége volt. Én sokszor csak kapkodtam a fejem, próbáltam mindent megjegyezni, magamba szívni, a közösen végigvitt fázisoknál mindent kipróbálni, megtapasztalni. Mikor az első még Szabina által előkészített, de már általunk bemetszett, díszített kenyérkék kijöttek a sütőből... na hát ott volt az első WOW élmény... 

Mindig imádtam a kelt tésztákat, azt a látványos átalakulást, ami a kelesztés és a sütés folyamán végbe megy, de ez most egy teljesen új szint volt. Már kezdem érteni, miért kattantak rá erre elég sokan. Tény, hogy a türelmeseknek passzol igazán ez a műfaj, hiszen rengeteg időt, energiát és főleg törődést igényel a kovász nevelése, életben tartása, aztán még a kenyér vagy más pékárú kisütése. A kedvenc hasonlataim voltak a kovász átnevelése, illetve az intenzív edzőtáborba küldés, kezdtem érteni miért mondják, hogyha ebbe belevágunk, olyan mintha új családtagot kapnánk...

A workshop alatt meg is ebédeltünk, a korábban kisütött kenyér, és egy gyönyörű mártogatós tál, teljes íz- és színkavalkád volt a menü. Úgy elrepült a 4 óra, szinte fel se tűnt, pedig tényleg minden fontos elemet végig vettünk, a folyamat minden lépését láttuk és kipróbáltuk. Végül rengeteg új tudással - és némi káosszal a fejemben - továbbá egy kisütött, két előkészített kenyérrel és egy üvegbe zárt új családtaggal - indultam én is haza. 

A kovászkaland az itthoni konyhámban folytatódott. Hiszen a kovászos pékáruk egyik elengedhetetlen tulajdonsága a hosszú kelesztési idő, így a vasárnap délelőtt előkészített kenyereket hétfőn tudtam csak kisütni. Próbáltam felidézni minden praktikát: hogyan teremtsek kemenceszerű körülményeket a régi villanysütőben, milyen edényeket érdemes használni, hogyan kell bemetszeni, díszíteni a sütésre kész kenyeret. Persze mikor már melegedett a sütő jöttem rá, hogy nem szereztem be borotvapengét - igen, ez nem csak fürdőszobai kellék lehet, hanem a konyhában is hasznos - de sebaj, kaptam itthon a tippet: van helyette sniccer. Egy próbát megért, azt kell mondjam egész jó alternatíva. (Azért majd szerzek csak kenyér metszéshez pengét, ígérem.) Nem mondom, hogy mindent jól csináltam, de mikor mindkét kenyér kisült...na ott volt az újabb WOW élmény... A tökéletlenségek ellenére is nagyon büszke vagyok a végeredményre, szép formás, és szerencsére belül is szuperül átsült kenyérkéim lettek.

Hagytam őket hűlni, hogy jól lehessen vágni és persze fotózni. Kicsit kiestem a gyakorlatból, ezért több mindent kipróbáltam, kísérleteztem, mi áll jól a kenyérkéknek, hogyan érdemes őket megörökíteni, és végre az új hátterem is kipróbálhattam. Azt tuti, hogy nagyon hálás téma ez, szerintem már minimalista verzióban is nagyon jól mutat, hiszen csodás a belső szerkezete. Alig vártam, hogy megosszam Veletek is... 

Vacsorára persze mindkétféle - egy magos és sima fehér - kenyeret megkóstoltuk, a hétvégi vendégségből megmaradt kencékkel, sonkákkal, isteni volt. Az első sikerélmények után, kicsit rettegve, de várom a folytatást, és a liszteket, amit most rendeltem. A kovászom pedig a hűtőben kukucskál, szerintem egyelőre jól van, csak tudjam időben megetetni. 

Zárszóként hagy mondjak csak annyit, hogy akit érdekel ez a téma, annak szívből ajánlom Szabina oldalát és kurzusait, tökéletes belépő ebbe a világba. Én tuti visszatérek még, nagyon érdekel az édes kovász vonal is, sütnöm kell egy jó kakaós csigát, itthon nagy sikere lenne!

Ui: Ellenőrzésképpen mindig újra olvasom a posztjaimat...na ettől kezdek is megéhezni. Vágok is magamnak a délutáni kávém mellé uzsonnára egy szelet kovászos kenyeret, mondjuk egy kis csipkebogyó lekvárral, édesen még úgysem kóstoltam. Nektek pedig ideteszem a képeket, hátha Ti is kedvet kaptok. 

A fotótanfolyamos csoportban is megkérdeztem, melyik kompozíció a legjobb, és ez az első lett a favorit, én nehezen tudtam választani. Nektek melyik tetszik?

kovaszos_kenyer_feher_2.jpeg

kovaszos_kenyer_feher.jpeg

kovaszos_kenyer_magos.jpeg

kovaszos_kenyer_magos_2.jpeg

kovaszos_kenyerek.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://izeknyelven.blog.hu/api/trackback/id/tr9017786630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kovászoskenyér 2022.09.05. 17:42:37

Üdv Fölösleges pénzkidobás a Work shop . A Kovász készítés ahogy a nagyi csinálta Facebook csoportba a kovászról mindent meg lehet tudni térítterites mentesen .

ízeknyelvén 2022.09.06. 10:51:40

@kovászoskenyér: Szerintem az a jó a mai világban, hogy mindenki megtalálja a számára legjobb formát a tanulásra. Én nagyon szeretem a személyes lehetőségeket, könnyebben és gyorsabban fejlődöm így, és még jó program is, így nem érzem a workshopot sem elvesztegetett időnek vagy pénznek. Klassz, hogy vannak már mindenféle facebook csoportok is, az is egy jó forma tud lenni, hogy segítsen elsajátítani például a kovásznevelést, kovászos kenyér sütését. Köszönöm az ajánlást.
süti beállítások módosítása