Úgy tűnik néhány napra alább hagy a kánikula, így az ember könnyebben szánja rá magát a sütő bekapcsolására is. Bár bevallom, nem csak a meleg tartott távol a konyhától – és így a blogtól – az elmúlt időszakban. Sajnálom, hogy régen nem jelentkeztem, de szerencsére nagyon sűrű, és élményekben gazdag heteim voltak. Sok utazással, evéssel-ivással, helyi különlegességek kóstolásával teltek a napok. Bepillantottam a Brit-sziget északi részére, Skóciába, ahol szívesen eltöltenék egyszer hosszabb időt is. Most csak mintha belestem volna egy kultúrába, de legalább megkóstoltam a tradícinális ételüket, a haggis-t, ami engem leginkább hurkára emlékeztetett. Utána gyors bőrönd átpakolást követően egy jóval délebbi szigetre repültem, hogy együtt ünnepelhessünk a barátnőmék nagy napján. Egy hihetetlen hetet töltöttem el Szardínián, és életemben először kipróbáltam az osztrigát is, nem is értem, miért féltem tőle ennyire, nekem nagyon ízlett. Zárásként pedig, ki nem hagyván a magyar tengerpartot, egy röpke hétvégét voltam a Balatonon is. (Tudom, a balatoni heck persze nem úgy számít helyi specialitásnak, de ciki nem ciki, én azért szeretem.) Fizikailag fáradtan, de lelkileg feltöltődve tértem vissza, és ilyenkor mindig nehéz újra felvenni a hétköznapok fonalát, visszarázódni a napi rutinba. Visszacsempészve egy keveset az olasz hangulatból, jöjjön az egyszerű, de annál finomabb töltött csőtészta, most a klasszikus vegetáriánus verzióban.
A cannelloni nálam mindig nagy kedvenc lesz. Imádom megtölteni a kis csöveket, variálni a húsos, vagy vegetáriánus töltelékekkel, főleg mióta tudom, hogy a kiskanállal való küszködés helyett, habzsákba töltve, igazán könnyen megy ez a művelet. A klasszikus bolognai ragu nálam inkább a lasagne tésztához passzol, de hidegebb napokon ilyen formában is szívesen készítem. Feltámadt a szél, és kicsit meg is fáztam – bár azt nem a szél, hanem a légkondi okozta – de mégis nyár közepe van, így ilyenkor nem vágyom nagyon húsos ételekre, és díjazom a könnyebb, mégis tartalmas fogásokat. Nem mondom, hogy ez egy 10 perc alatt összedobható ebéd, de ha már úgyis kissé borús hétvége elé nézünk, ez a tökéletes idő egy ilyen főétel elkészítésére. Egy pohár bor, egy tányér cannelloni, és ha lehunyom a szemem, kicsit megint olyan, mintha nyaralnék...
Hozzávalók:
(2-3 adaghoz)
- 400 g konzerv paradicsom (egész vagy darabolt)
- 1 fej vöröshagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- friss bazsalikom, oregánó
- só, bors
- 1-2 ek olívaolaj
- 300 g spenót (mélyhűtött verzióban lehet kapni blansírozott spenótot, így egyszerűbb dolgod van, de Te is elkészítheted friss bébi spenótból)
- 500 g ricotta
- 1 tojás
- szerecsendió, só, bors
- 125 g (12 db) cannelloni tészta
- 20-25 g parmezán
Elkészítés:
- A paradicsommártáshoz a hagymát és a fokhagymát aprítsd finomra, egy nagy serpenyőben tegyél 1-2 evőkanálnyi olívaolajat, kezd el melegíteni, majd dobd rá a hagymákat és néhány perc alatt dinszteld meg.
- Borítsd rá a paradicsomkonzervet, ha egész paradicsomot használsz, kicsit törd össze. Fűszerezd sóval és frissen tört borssal, tépkedj hozzá néhány levél bazsalikomot, és 1-2 szál oregánó levélkéit. Közepes lángon hagyd rotyogni, amíg összekevered a tölteléket.
- A töltelékhez egy nagyobb tálban borítsd bele a ricottát, keverd hozzá a blansírozott spenótot. (Ha friss bébi spenóttal dolgozol, akkor aprítsd fel a leveleket, egy serpenyőbe löttyints egy kis olívaolajat, majd dobd rá a leveleket, és hagyd, hogy néhány perc alatt összeessen. Kész is vagy.)
- Üss bele egy tojást, fűszerezd sóval, borssal és egy fél kiskanálnyi szerencsendióval, majd jól keverd ki a krémet, végül töltsd habzsákba.
Ahogy említettem, amióta láttam, hogy habzsákból töltik a cennellonit, én is mindig így csinálom. Azaz csináltam volna most is, ha nem akkor jut eszembe, hogy a habzsákban még az a csokikrém figyel, amit egy sütihez készítettem előtte. Na, de sebaj, mindig van B terv. Ha nincs habzsák, egy sima nejlon zacskó is megteszi, aminek lyukat vágunk a sarkán. Érdemesebb kicsit vastagabb anyagút választani, mivel ez egy elég sűrű töltelék, a nyomás hatására kiszakadhat. Ez fizika, azt hiszem…de biztos, hogy tapasztalat, mert így jártam most, és kereshettem másik zacskót.
- Amíg összeállítod az ételt, melegítsd elő a sütőt 180°C-ra.
- A kész paradicsommártást szedd át egy közepes méretű tepsibe, amibe belefér a 12 cannelloni.
- A cannellonikat egyesével töltsd meg a ricottás töltelékkel, és helyezd rá a paradicsomos rétegre, majd reszelj rá parmezán sajtot.
- Tedd az előmelegített sütőbe, és süsd kb 35-40 perc alatt készre.
Tálalhatod friss bazsalikommal, reszelhetsz még rá parmezánt, és ha ennél szaftosabban szereted akár a paradicsommártás mennyiségét is növelheted.
