Megjött a borongós őszi idő, eső cseppek az ablakon, erősödő szél. Előszedtem az őszi ruhatáram kellékeit, a dzsekiket, a kedvenc sálaim, és már sokszor az esernyő sem árt, ha kéznél van. Annyira szerencsére még nincs hideg, hogy a fűtést is be kéne kapcsolni, de ilyenkor nagyon is jól esik a sütőből áradó meleg, és a tűzhelyen rotyogó ételek illata. Ha elkap a lendület, ki sem lehet robbantani a konyhából. És ami a legjobb, mindjárt itt az egyik kedvencem: a gomba szezon. Egyre több színben, formában és – nem utolsó sorban – ízben találkozhatunk a kisebb-nagyobb fejekkel, érdemes velük kísérletezni. Lehet ázsiai jellegű fogás curryvel, vagy a klasszikus magyaros, pirospaprikás variáció, jöhet grillezve, ragunak, levesnek. Ha nem vagyunk olyan merészek, hogy különlegesebb fajtákat próbáljunk ki, vagy csak nem jutunk el a piacra, akkor sincs gond, az egyszerű – bár csöppet sem lebecsülendő – csiperkéből is remek fogást varázsolhatunk. Hogy hogyan? Elárulom az egyik egyszerű trükkömet: szárított erdei gombával. Egy ilyen receptet mutatok most Nektek.
Az év bármely időszakában beszerezhetünk szárított gombát, nagyon sokféle fajtát lehet kapni, akár keverve is. Alig néhány gramm is elég, hogy összetett ízeket adjon az ételhez. Én most rókagombát használtam, és ami fontos, hogy nem csak beáztatott gombát, hanem az áztató vizét is a leveshez adtam. Már az illata is zseniális, és az íze… Hmmm… Nem rég vettem még gyönyörű, friss kakukkfüvet, a gomba és a kakukkfű nálam az egyik legkedvesebb párosítás. A főzés közben hozzáadott fehérbor, a tejszín, a tetejére szórt egész gombák és a pirított dió, valami csodás egységet alkot. Ez nem egy gyors étel, meg kell adnunk azt az időt, hogy az ízek összefőjenek. Higgyétek el, megéri! Először a fehérbort érzed, amikor pirított hagymára öntve, felcsap a gőze, aztán szépen lassan belengi a lakást a gombák erdei illata, és végül a pirított dióé. Egyszerűen csodás. Nekem ilyen egy tökéletes, hétvégi ebédre való, melengető krémleves.
Hozzávalók:
(3-4 adaghoz)
- 40 dkg fehér és barna csiperkegomba
- 10 g szárított rókagomba (vagy más erdei gomba)
- 1 vöröshagyma
- 30 g vaj
- 1 ek olívaolaj
- 1 dl fehérbor
- 1 ek liszt
- ½ liter zöldségalaplé (vagy 1 bio zöldség leveskocka+1/2 liter víz)
- 1 dl tejszín
- 1 ek kakukkfű (ha lehet friss)
- só, bors
- 30 g dió
Elkészítés:
- Először áztasd be a szárított gombát 1,5 dl forró vízbe legalább 10 percre, vagy amíg nem kell a leveshez adni.
- Aprítsd fel a hagymát, és a csiperkét is kockázd fel.
- Egy nagyobb lábasba tedd bele a vajat és az olívaolajat, és kezd el felolvasztani. Ha kész, borítsd az edénybe a hagymát, és 1-2 percet hagyd pirulni.
- Add hozzá a lisztet, hagyd enyhén megbarnulni, aztán forgasd bele a leszűrt szárított gombát (a levét ne öntsd ki) és a csiperkét, 1-2 perc pirítás után öntsd hozzá a fehérbort. Miközben elpárolog az alkohol tartalma, feloldja az edény aljára ragadt részeket, ettől lesz még ízletesebb a leves.
- Add hozzá a szárított gomba levét, a kakukkfüvet, vedd kisebbre a lángot, és fedő alatt, néhányszor átkeverve főzd 15 percig. Mint egy koncentrátum, olyan összetett ízeket kapsz így.
- Negyed óra után add hozzá a zöldség alaplevet, sózd, borsozd és főzd újabb 15 percet.
- Vedd le a tűzről, vegyél ki belőle egy merőkanálnyi gombát, ezt tedd félre.
- Öntsd hozzá a tejszínt, és botmixerrel dolgozd egészen simára, ha szükséges, még sózd, borsozd, majd tedd vissza a tűzre, és néhány perc alatt főzd össze. Addig száraz serpenyőben pirítsd le a durvára aprított diót.
- Tálaláshoz merj egy-két merőkanál levest a tányérra, szórd meg a félretett gombával és dióval, locsold meg egy kevés tejszínnel, szórj rá friss kakukkfüvet.
Krémes, összetett ízek, a levesbetéttől igazán különleges leves, én nem tudok betelni vele.